Monday, July 10, 2006

Mi történt az előző részben?

A szülésig általában mindenki (vagy csak én?) csak a szülésre gondol. Milyen lesz, mennyire fog fájni, észreveszem-e hogy elindult (észre...), nem vmi nyilvános helyen folyik-e el a magzatvíz stb., stb. Az, hogy gyerekem lesz, vmi kellemes misztikummal körülvéve a távolban lebegett. Aztán megtörténtek a dolgok, és a kórház pár napos inkubátora után (itt most nem a gyerekre, hanem az anyukára gondolok :-) hirtelen élesben ment minden. Biztos van, akinek könnyen, könnyebben meg az átállás, nekem nem ment könnyen. Kikészített, hogy sír, és nem tudjuk megnyugtatni (hasfájós volt), nyomasztott a "felelősség", hogy tőlem függ, tud-e enni (az emiatti idegeskedés miatt nem is volt mindig elég a tejem). Az elején nagyon sokat fogyott, ami mindkettőnket eléggé pánikba ejtett. De eltelt pár hónap, és jóra fordult minden :-) A hasfájás kb 3 hónaposan elmúlt. 3 hónapig csak szoptattam, de nem nőtt eléggé, jött a tápszer és 1 hónap alatt behozott minden lemaradást. Aranyos, vidám, igző-mozgó, sajtkukac gyerek :-) Most már azt hiszem tudom, mikor mi baja, mikor miért sír, ha sír, legalábbis az esetek többségében. szóval összecsiszolódtunk. Marci meg én:


6 Comments:

Blogger Virtualista said...

Irigylésre méltó kis trió vagytok. ;))
Igyekszünk betartani a "ne ess pánikba" tanácsodat, bár talán mindenkinek végig kell ezt járni.
Most olvasom újra a suttogó titkai c könyvet, most már célirányosan igyekszem belőle megjegyezni a fontosabb dolgokat, kicsit megrémít (dont paniccccc!!!), hogy semmit, de semmit nem tudok a babázásról, hogy mi mi után jön, hogy mik jöhetnek elő és hogy hogy lesz energiám (de jó lesz, ha már le tudok hajolni rendesen!).
Jól néztek ki ezen a képen, és meglepően nyugodtan tűnsz!!!

July 11, 2006 6:09 AM

 
Blogger moncsi said...

mindig minden megoldódik, az a lényeg! ha sír, előbb-utóbb elfárad, és abbahagyja. ha nem akar aludni, akkor is előbb-utóbb elfárad, és elalszik. ha nem akar szopni, ott a cumisüveg. ha nincs tejed, van tápszer. ha fáj a hasa, az is elmúlik, csak 3 hónap múlva... :-)
látod, nyugodt pillanat is volt, pedig a képen még csak 2 hetes.
hogy mi jöhet elő? nem tudom, csak ami nekünk előjött. egy konkrét dolog, ami minket azért nem rémített meg, mert a barátnőm nekem is mondta, hogy van ilyen: ha véreset bukik, akkor nem a gyerek vérzik, hanem a melled, olyan erősen szopik. velem többször előfordult. a vértől utána meg feketét kakilt. na ilyenek vannak :-)

July 11, 2006 1:17 PM

 
Blogger moncsi said...

szia jucó! vissza a civilizációba? mindjárt meg is nézem a blogod, hogy van-e ott vmi. ugye van? :-) remélem, nem aug 7-20 között jössz haza, mert akkormeg mi nyaralunk.

July 14, 2006 4:33 AM

 
Blogger moncsi said...

szentbékkálla a káli-medencében, révfülöp fölött. kivettünk egy házat. nagyon szép helyen van, legalábbis péter szerint, én nem láttam. szülőkkel együtt cucculunk le, jönnek gyereket pesztrálni. de egy kocsiba be se férnénk 3-an + a kétheti cucc (de főleg marci dolgai).

July 14, 2006 7:26 AM

 
Blogger mina harper said...

hello moni,
nu mar vissza is jottunk.
nagyon vagany, hogy ilyen termeszetesen es oszinten ir errol az idoszakrol. egyreszt azert mert kicsit mindig azt hiszem en vagyok az egytlen no akinek ilyen dolgok nem lesznek egyertelmuek, mit hova kapcsolni, mit mi utan, es egyaltalan... de lehet mire en kismama leszek mar onok a doraval mindent megtanitanak nekem :)
a siras dolgot meg mar csak azert is megtudom erteni, mert most hogy talakoztunk v.andras-agi boglarkajaval aki egyebkent gyonyoru, es orult jo, pl 10-12 orat alszik ejszaka ket honaposan, es csoda nagy is. szoval amikor bogi csak kb harom percre felsirt en mar akkor is tehetelensegemben a konnyeimmel kuzdottem, pedig ott volt apukaja es anyukaja is.
a kep pedig nagyon szep, csoda csinosak vagyotok egyutt marcival!

July 14, 2006 2:16 PM

 
Blogger moncsi said...

majd tartunk online kurzust :-)

July 17, 2006 12:36 AM

 

Post a Comment

<< Home